Hírek

portfolio.hu: Befektetési roham az energiatárolásban: új „aranyláz” formálja a piacot

Az európai energiaszektor átalakulását a megújulók gyors térnyerése és az energiatárolási technológiák előretörése határozza meg, amely új növekedési pályát nyit az ingatlanfejlesztésből diverzifikált energetikai szereplők számára is. A Futureal Energy Partners társalapítói – Balástyai Márk és Szentirmai Dániel – szerint a szegmens egyszerre kínál gyorsan bővülő piaci lehetőségeket és egyre tudatosabb, szelektív befektetői megközelítést igényel.

A Futureal egy több mint 25 éves múltra visszatekintő, magyar tulajdonú vállalatcsoport, amely elsődlegesen ingatlanfejlesztési tevékenységéről ismert magyar és európai szinten is. Hogyan indult a Futureal Energy Partners története, milyen szerepet tölt be a cégcsoport működésében?

Balástyai Márk: A Futureal energetikai üzletágának létrehozására irányuló alapgondolat 2022 elejére vezethető vissza: a jelentős gazdasági és környezeti változások, többek között az orosz–ukrán háború kitörése, valamint az ezzel összefüggő energiaválság, a közműköltségek drasztikus emelkedése és az árak volatilitása számottevő nyomást helyeztek az ingatlanszektorra.

Ingatlanfejlesztőként és kereskedelmi ingatlanokat tulajdonló szereplőként elengedhetetlenné vált, hogy versenyképes válaszokat adjunk ezekre a kihívásokra, különösen azért, mert a bérlők részéről ez napi szinten megjelenő, kritikus kérdés volt. Ezzel párhuzamosan a Covid utáni időszakban a kereskedelmi ingatlanfejlesztési lehetőségek beszűkültek, ami tovább erősítette annak szükségességét, hogy stratégiai szinten új megközelítéseket keressünk. Kezdetben a hangsúlyt a saját ingatlanportfóliónk energiahatékonysági és energiagazdálkodási feladatainak fejlesztésére helyeztük, ez később pedig önálló üzletággá nőtte ki magát.

Szentirmai Dániel: Én valamivel később, 2025 júniusában érkeztem a céghez, amikor az már jelentős energetikai portfólióval rendelkezett. Lengyelországban már közel 4 GW kapacitású, fejlesztés alatt álló energiatárolói portfólió tartozott részben a cégcsoport tulajdonába. Ezzel párhuzamosan a hazai csapat már megkezdte energiatárolási projektek és egyéb energetikai befektetések megvalósítását.

Az anyacéghez hasonlóan a Futureal Energy Partners is számos európai országban van jelen. Melyek ezek a kulcspiacok, és mi alapján választják ki, hogy hol érdemes fejlesztésekbe kezdeni?

Sz.D.: Jelenleg elsősorban a skandináv országokban, a balti térségben, Lengyelországban és Romániában vagyunk aktívak, ugyanakkor folyamatosan monitorozzuk Olaszország és Spanyolország piacait is. A földrajzi fókusz részben a meglévő tapasztalatokra és jelenlétre épül; személyes szinten is jelentős számú tranzakciót bonyolítottunk ezekben a régiókban kedvező megtérülési potenciállal.

Az egyik legmeghatározóbb szempont a szabályozási környezet, valamint a piaci feltételek ismerete. Kiemelt figyelmet fordítunk azokra a piacokra, amelyek kiszámítható szabályozási környezettel és kedvező fejlesztési potenciállal rendelkeznek. Az elmúlt mintegy 15 év európai tapasztalataira építve olyan országokat vizsgálunk, ahol az áramárak alakulása, az energiamix, valamint az adott piac fundamentumai is alátámasztják a hosszú távú növekedési lehetőségeket.

A balti térség esetében például az elmúlt években különösen meghatározó tényező volt a korábbi, Oroszországhoz kötődő energiarendszerekről való leválás. Ezeknek az országoknak a villamosenergia-ellátása korábban jelentős részben importfüggő volt, és jelenleg sem áll rendelkezésre minden esetben elegendő hazai termelési kapacitás, ami fokozott ár volatilitást eredményez és egyúttal erős keresletet generál új fejlesztések iránt.

A napenergia és a szélenergia mellett egyre többet hallani az energiatárolásról is. Mennyire válhat kulcsfontosságúvá ez a technológia a következő években?

B.M.: Az energiatárolás kiemelten aktuális és stratégiai jelentőségű terület az energetikában, sőt úgy gondolom, hogy a következő években ez válhat a megújulóenergia-fejlesztések egyik legfontosabb irányává.

Jól érzékelhető Kína erőteljes dominanciája a megújulóenergia-iparágban: a gyártási versenyelőny, a költséghatékonyság, valamint az ezek mögött álló tudatos állami támogatási politika révén Kína meghatározó globális szereplővé vált ezen szegmensekben. Az a fejlődési pálya, amelyet az elmúlt 30–40 évben a napenergia területén bejárt, várhatóan az energiatárolás esetében is megismétlődik.

Az energiatárolási technológiák jelenlegi műszaki fejlettségi szintje hasonló ahhoz, ahol a napelemgyártás tartott több évtizeddel ezelőtt. A szektor előtt jelentős technológiai innovációs hullám áll, amihez nagymértékű tőkebevonás, intenzív kutatás-fejlesztési tevékenység, valamint sokszínű, eltérő nyersanyag- és technológiai igényű megoldások is kapcsolódnak.

Az energiatárolás kulcsszerepet játszik a megújuló energiaforrások rendszerbe integrálásában. Az időjárásfüggő termelők – különösen a nap- és szélenergia – esetében elengedhetetlen a termelés kiegyensúlyozása és az energiamixbe történő hatékony illesztés, amelynek alapvető eszköze az energiatárolási kapacitások kiépítése.

Sz.D.: Aktuális példaként említhető a közel-keleti – különösen az Iránhoz köthető – geopolitikai feszültségek hatása, amely az európai energiapiacokon is érezhető. Például Lengyelországban napközben, erős napenergia-termelés mellett az áram ára akár nulla euró/MWh is lehet, míg estére – a fogyasztás megugrásával – 200–300 euró/MWh szintre emelkedhet. Ez jól mutatja, hogy a megújulók térnyerése ugyan kedvező irány, de jelentős árkilengéseket is okoz a rendszerben.

Ebben kulcsszerepe van az energiatárolásnak, amely segít kiegyensúlyozni a termelés és fogyasztás közötti eltéréseket, csökkentve a hálózat terhelését. A hagyományos megoldások, mint a víztározós rendszerek, például Svájcban vagy a skandináv országokban jól működnek, de nem mindenhol adottak a feltételek, ezért egyre nagyobb szerepet kapnak a rugalmasan telepíthető, akkumulátoros energiatárolók.

Említették, hogy az energiatárolás egy komoly technológiai és piaci növekedés előtt áll: akik most gondolkodnak belépésen – akár Magyarországon is – gyakran felteszik a kérdést, hogy érdemes-e most beszállni, vagy inkább kivárni néhány évet, amíg a piac jobban kiforrja magát. Önök hogyan látják ezt?

B.M.: Alapvetően azt gondolom, hogy érdemes belépni ebbe a szegmensbe, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az energiatárolásban jelenleg egyfajta „aranyláz” zajlik. Az elmúlt időszakban – részben a klasszikus megújuló energiafejlesztési lehetőségek szűkülésével párhuzamosan – a fejlesztők nagyon erőteljesen ráfordultak a tárolós projektekre, ami természetesen nem egy végtelen piac.

Éppen ezért itt már kifejezetten szelektív és tudatos megközelítésre van szükség:

olyan piacokat érdemes választani, ahol a fundamentumok és a szabályozási környezet valóban indokolják a fejlesztést. Abban viszont nincs kérdés, hogy a tárolásban érdemi fejlesztési és üzleti potenciál van.

Sz.D.: Én ezt gyakran egy „fast moving train”-ként szoktam leírni: egy gyorsan haladó vonat, ami már elindult, sokan felszálltak rá, és sokan most próbálnak felugrani – a kérdés inkább az, hogy meddig marad még ez a rendkívül kedvező belépési ablak.

Például a balti térségben láttunk olyan esetet, ahol egy energiatároló projekt teljes fejlesztése és megtérülése akár fél év alatt is realizálódott. Ilyen jellegű megtérülési dinamika ritkán jelenik meg az európai megújulóenergia-piacon, de ez is gyorsan változik. Ahogy nő a tárolói penetráció, úgy csökkennek az egyedi lehetőségek, és a szereplők egyre inkább egymás elől „szívják el” az arbitrage- és hozampotenciált.

Ebben a környezetben kulcstényezővé válik a piaci belépés időzítése, a hálózati csatlakozási lehetőségek elérhetősége és azok időpontja is, hiszen ezek alapvetően meghatározzák az üzleti modellt és a várható megtérülést.

A Futureal Energy Partners-nél hangsúlyos a projektfejlesztés teljes lánca – a területfelkutatástól a finanszírozáson át az üzemeltetésig. Miért fontos, hogy egy cég ennyire integrált módon működjön?

B.M.: Ebben a tevékenységben alapvetően a Futureal 25 éves fejlesztői tapasztalatára és fundamentumaira építünk, a cégcsoport ugyanis rendelkezik egy olyan meglévő tudásbázissal és működési fundamentummal, amelyre az energetikai tevékenység jól ráépíthető.

A szabályozási, telekfejlesztési és engedélyezési folyamatok nagyon hasonló logikát követnek, így az energetikai projektek korai fázisa sok szempontból nem különül el élesen egy klasszikus ingatlanfejlesztéstől.

Fontos különbség ugyanakkor, hogy a cégcsoport korábban sem volt, és jelenleg sem érdekelt asset management vagy üzemeltetési tevékenységben. Az energetikai eszközök üzemeltetéséhez kapcsolódó know-how jelentős részben idegen a vállalat korábbi működési logikájától és befektetési szemléletétől is.

Ebből fakadóan a fókusz továbbra is elsősorban a fejlesztési tevékenységen van, amely mind a cégcsoport kompetenciáihoz, mind a piaci lehetőségekhez a legközelebb áll. A stratégia alapvetően arra épül, hogy befektetői és fejlesztői szerepben maradjunk, ugyanakkor adott esetben – opportunista módon, a megtérülési és hozamelvárások függvényében – egyes projektekben tulajdonosi vagy akár üzemeltetési szerep is felmerülhet.

Az energetikai átállás nemcsak erőművekről szól, hanem az energiafelhasználásról is. Mekkora szerepet kapnak az épületek energiahatékonyságát javító megoldások?

B.M.: Mindenekelőtt egy tudatos szemléletre van szükség az ingatlantulajdonosok részéről, és összességében azt látjuk, hogy a piac ebbe az irányba mozdul.

A tetőn elhelyezett napelemek tulajdonképpen az „1.0-s” szintjét jelentik az épületek energetikai optimalizálásának. Ezt a megoldást már egyre szélesebb körben látjuk elterjedni Magyarországon is, elsősorban saját fogyasztás kiváltására. A piac is ebbe az irányba tolódott, mivel a hálózatra betápláló naperőművek új fejlesztése jelenleg korlátozott, így a hangsúly a korábban kiadott csatlakozási lehetőségeken és a helyben történő felhasználáson van.

Az épületek energiahatékonysága azonban ennél sokkal komplexebb kérdés, és jelentős tartalékokat rejt.

Egy tudatos energiahatékonysági fejlesztési program akár az üzemeltetési költségek felére csökkentését, illetve az üzemeltetési marzs érdemi növelését is lehetővé teheti.

Ez számos tényezőt érint, beleértve az új rendszerek telepítését és a meglévő infrastruktúra optimalizálását is.

Összességében egy kettős nyomás figyelhető meg az ingatlantulajdonosokon: egyrészt a bérlői elvárások és az ESG-szempontokból fakadó „zöldülési” kényszer, másrészt az üzemeltetési költségek csökkentésének igénye. Mindkettő ugyanabba az irányba hat, hiszen a versenyképesség megőrzése szempontjából egyre inkább elengedhetetlen az energiahatékonyság tudatos kezelése.

Egyre többet hallani az okos energiamenedzsment rendszerekről, amik mesterséges intelligencia segítségével dolgozzák fel a kinyert adatokat. Még előttünk van ezen a piacon az “AI-boom”, vagy már meg is történt?

Sz.D.: Az épületállomány üzemeltetésének optimalizálásában és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokban, megoldásokban rendkívül jelentős potenciál rejlik, a technológiai fejlődés az elmúlt években látványosan felgyorsult, ugyanakkor még mindig inkább a kezdeti szakaszban járunk.

Nagyon érdekes fejlesztések jelennek meg a nagy kereskedelmi ingatlanüzemeltetésben: például olyan AI-alapú szoftverek, amelyek figyelik az energiaárak akár negyedórás változását, az épület aktuális kihasználtságát, illetve azt is, hogy adott pillanatban hányan tartózkodnak bent. Ezeket a paramétereket folyamatosan figyelembe véve automatikusan képesek optimalizálni az épület működését, úgy, hogy az költség szempontból mindig a lehető leghatékonyabb legyen.

Ez óriási előrelépés ahhoz képest, ami még 5–10 évvel ezelőtt volt jellemző, amikor az energia viszonylag olcsó volt, és ezekkel az optimalizációs kérdésekkel alig foglalkoztak az üzemeltetők vagy tulajdonosok.

Beszéljünk a futó projektekről: befejező szakaszba ért a maglódi energiatároló egységeinek telepítése. Miért volt kiemelten fontos ez a beruházás, milyen technológiai megoldások kerültek alkalmazásra a rendszer megvalósítása során?

B.M.: A cégcsoportnál eleve napirenden volt az energiatárolók telepítése a logisztikai és ipari ingatlanportfólió mellett, így ez nem egy új irány volt, hanem egy természetes kiterjesztése a meglévő gondolkodásnak. A napelemes rendszerek telepítése az ingatlanokon már alapvetés lett – részben bérlői és ESG-elvárások miatt, részben pedig az épületminősítési rendszerekben elérhető jobb besorolások érdekében.

Ezeknél az ingatlanoknál ugyanakkor az energia termelése és a felhasználása időben nem mindig esik egybe, ezért az energiatárolás egy logikus kiegészítő elemként jelent meg. Erre adott lehetőséget ez a pályázat is, amely támogatott formában tette lehetővé a megvalósítást.

A projekt különlegessége, hogy a pályázat nemcsak helyi energiatárolást ír elő, hanem rendszerszintű szolgáltatás nyújtását is. Ez azt jelenti, hogy nem kizárólag az adott ingatlanon megtermelt energia tárolásáról és későbbi felhasználásáról van szó, hanem arról is, hogy a rendszer a MAVIR igényei szerint, hálózati szinten is bevethető: túltermelés vagy hiány esetén a rendszerirányító utasítására automatikusan rendelkezésre áll.

Ehhez társult egy 30%-os intenzitású, vissza nem térítendő beruházási támogatás, valamint egy 10 éves szerződés a magyar rendszerirányítóval a rendszerszintű szolgáltatások nyújtására.

Milyen más tervezett beruházások vannak a pipeline-ban jelenleg?

Sz.D.: Nem titok, hogy egy skandináv fejlesztő cégben tervezzük egy jelentős részesedés megszerzését, amelynek mintegy 3000 MW-nyi fejlesztési portfóliója van. Ebben a portfólióban megtalálhatók önálló energiatároló projektek (stand-alone BESS), hibrid napelem–tároló rendszerek, valamint a tervek között szerepelnek szélerőművek is. A cél egy olyan több országban aktív vállalat felépítése, amely Norvégiában, Svédországban és Finnországban is meghatározó szereplővé válik, és amelynek további növekedését is tervezzük.

Ezzel párhuzamosan a balti régióban is aktívan vizsgálunk energiatárolási projekteket. Itt több olyan fejlesztés is elérhető, ahol a hálózati csatlakozási idő rendkívül kedvező, ami komoly versenyelőnyt jelent. A cégcsoport beszerzési és kivitelezési képességeire építve ebben a gyors megvalósításban jelentős potenciált látunk, és ezáltal a piaci igényekre is hatékonyan tudunk reagálni, miközben a hálózati stabilitáshoz is hozzájárulunk.

Lengyelországban jelenleg is zajlik egy közel 2,5 GW-os energiatároló portfólió értékesítése, amelyet Budapestről és Varsóból közösen menedzselünk, emellett további körülbelül 1 GW fejlesztési potenciál áll rendelkezésre, amelynek kidolgozása folyamatban van. Románia is kiemelt figyelmet kap, ahol szintén több projekt – köztük szélerőművek, napelemparkok és energiatárolók – kerül folyamatosan értékelésre.

Zárásként egy stratégiai jellegű kérdés: hogyan látják a Futureal Energy Partners pozícióját 5 éves időtávon – portfólióméret, földrajzi jelenlét és technológiai fókusz szempontjából – és melyek azok a fő növekedési irányok, amelyek mentén a legnagyobb potenciál várható?

B.M.: Tavaly nyáron még azt mondtam volna, hogy egy 8–10 fős, kifejezetten szűk csapatról beszélünk, amely már több gigawattnyi európai energetikai projekt adásvételében vett részt.

Az elmúlt néhány hónap tapasztalatai alapján viszont inkább azt látom reálisnak, hogy ez egy 30–40 fős szervezetté nőheti ki magát, amely már egy nagyobb, operatív és akár saját zöldmezős fejlesztéseket is magában foglaló portfóliót kezel, együttműködésben más partnerekkel is.

Földrajzi értelemben valószínűleg legalább 6–7 európai országban leszünk aktívak, és portfóliószinten több száz megawatt, akár gigawatt nagyságrendű kapacitás kezelésével számolok.

Összességében ambiciózus növekedési pályában gondolkodunk.

Sz.D.: Ezzel teljes mértékben egyetértek. Sőt, a technológiai innovációk sokrétűsége miatt nem kizárt, hogy olyan befektetési lehetőségeket is azonosítunk, amelyek akár a teljes piac alakulására is érdemi, meghatározó hatást gyakorolhatnak.

A teljes cikk a portfolio.hu-n olvasható.