Hírek
Portfolio.hu: Futó Gábor: Magyarország nem Törökország, bármennyire is fáj, kellenek a magas kamatok!
Hatalmas hullámokat vert a mai jegybanki döntés a kamatemelésről. Bár, mivel nem az alapkamat emelkedett és elég rövidtávúnak van szánva az intézkedés, ezért szinte kiszámíthatatlanok és tervezhetetlenek a hatások, a piacokat ennek ellenére azonnal megrángatta a döntés, és sorra jönnek a pro és kontra érvelések a helyzetről. A hazai ingatlanpiac egyik legfontosabb szereplője, Futó Gábor, a Futureal-Csoport társalapítója és társtulajdonosa pedig exkluzív véleményt adott nekünk a mögöttünk álló hetek és a mai történések értékeléséről, a hitelpiac, a kamatpolitika és az ingatlanpiac relációjában.
Ebben a világgazdasági helyzetben véleményem szerint nincs más út Magyarország előtt, mint a tradicionális monetáris politika, mely az infláció leszorításáért küzd oly módon, ami a nemzetközi piaci szereplők számára is hiteles és átlátható.
“Akármennyire fájdalmas jelenleg mindannyiunknak, most kellenek a magas kamatok.”
2008-2009-hez hasonlóan a piac most minden monetáris, vagy fiskális politikai hibát azonnal és könyörtelenül megbüntet, a befektetők menekülőre fogják. A piac most nem ad lehetőséget un-ortodox eszközök próbálgatására, a tankönyvi úton kell haladnunk. Ez még olyan, Magyarországhoz képest hatalmas hitelességi előnnyel rendelkező országokra is igaz, mint az Egyesült Királyság, ahol a legutóbbi fiskális politikai kísérlet/hiba azonnal kötvény- és devizapiaci piaci összeomlást generált. A hibákat nehéz elismerni, de egy jó vezető képes váltani és kijavítani azt ami el lett rontva. Ezek miatt nagyon pozitívan értékelem az MNB mai döntéseit, mellyel, amennyiben konzekvensen tovább viszi azokat, remélhetőleg vissza fogja tudni nyerni a hitelességét az infláció elleni harcban. Talán az alapkamat emelése lenne a még tisztább, világosabb lépés, hiszen a kettős kamat problémáit éppen néhány hónapja érzékelte és kezelte az MNB.
A kamatok nagyon magasak, de az infláció még magasabb. A reálkamatok negatívak. Magyarország fizetési mérlegét szétütötték a magas energiaárak és tovább ronthatja, ha nincs EU-s megállapodás. A devizapiaci egyensúly megteremtéséhez vagy mély recesszión keresztül vissza kell fogni az importot, vagy drasztikusan kell növelni a nettó exportot (vagy FDI-t), vagy a devizatartalékunkat kell használnunk, vagy deviza finanszírozást kell bevonni (illetve ezek kombinációi).
“A mély recessziót szeretnénk elkerülni, az exportban nincs elég tartalék, a deviza tartalékok szintje alacsony, azaz azok használatára kis mértékben van csak lehetőség, az utóbbihoz pedig hitelesség kell.”
A hitelességhez és az EU források megtartásához be kell mutatnunk, hogy elfogadható tagjai vagyunk az EU-nak, meg kell állapodni, választ kell adni az EU kifogásaira. Ezen túl a piaci hitelességhez azt is újra és újra demonstrálnunk kell, hogy tudunk válságot kezelni. Ez utóbbiban egyébként a kormány tapasztalt és hitelesen építhet a korábbi válságban elért sikereire.
Nem értek egyet az MKIK a kamatemelésre adott reakciójával.
“A kamatemelés hiánya Törökországgá változtatott volna minket, bedöntötte volna a forintot,
tovább emelte volna az inflációt és még nagyobb kamatemelést tett volna szükségessé később ahhoz, hogy az ár-bér-leértékelés spirált megállítsuk. Ezen túl növelte volna a forintból való tömeges kimenekülés rizikóját. Ma ez a rizikó elenyésző, de a lakosság bizalmát is meg kell tartani és ebben nem segít egy hirtelen, 8%-os leértékelődés. A lakosságnak hinnie kell továbbra is a forintban, élveznie kell a megtakarításokon elérhető nagyon magas kamatokat. A magas nominális kamatokra szükség van, nincs más út, amíg nincs EU megállapodás és amíg nem látszik, hogy jelentősen csökkenne az infláció, illetve visszatér a piaci nyugalom és jelentős mértékben tud deviza finanszírozást bevonni az ország. Inkább magas kamatok ma, mint egy összeomlás. Magyarország nem Törökország!
A lakossági szektort megvédte a kamatstop.
“A vállalatok magas kamatot fizetnek, ugyanakkor reál értékben elinflálódik a tartozásuk.”
A bankrendszert arra kéne ösztönözni, hogy ezt figyelembevéve növeljék a hitelkereteket, azaz minél inkább tőkésíthető legyen a kamatok egy része. Ezen ösztönzésen talán érdemes lenne gondolkozni.
A mi iparágunk helyzete nem könnyű, az ingatlanfejlesztések a jelenlegi válság vesztesei. A költségeket az ellátási láncok akadozása, az energiaárak és a magas kamatok drasztikusan megnövelték, ugyanakkor a magas kamatok miatt a felvehető kölcsön összege csökkent, így a sajáterő igény is megnőtt. A bevételi oldal pedig bizonytalan.
“Az energiaárak és a válság elbizonytalanítja a kereskedelmi bérlőket,
a covid és a hibrid munka csökkentette az iroda igényeket, a covid és a zoom pedig a hotelek iránti keresletet csökkentette le. A lakáspiacon ezzel párhuzamosan a magas kamatok miatt már hónapokkal ezelőtt kiestek a hiteles vásárlók, azaz csak a készpénzes vevők maradtak. Az 5% ÁFA meghosszabbítása és a készpénzes vevők jelenléte ugyanakkor még tarthat valamennyi erőt az iparágban.
A vevők számára pozitív hír az, hogy a kereslet csökkenésénél jobban szűkül a kínálat, az előállítási költségek pedig drasztikusan emelkednek, így
“az árak növekedése szinte bizonyos,
a lakásbefektetés adhat védelmet az infláció ellen. Milyen más befektetés tudja ma megvédeni a vásárlóerőnket?
A cikk a portfolio.hu-n olvasható.