Hírek
Nehezen lehetne elképzelni egy olyan világot, ahol egyáltalán nem lesz szükség az irodákra, így talán valószínűbb, hogy más formában, minőségben, vagy akár lokációban lesz ezekre szükség. A közös munkára és ötletelésre szolgáló helyek várhatóan nagyobb hangsúlyt kapnak, éppen azért, mert várhatóan nem marad fent ilyen nagy arányban a home office, mint amit most látunk. Az irodai és otthoni munkavégzés egyensúlyát foglalták össze a Futureal-csoport megbízásából a CBRE, a Colliers International, a Cushman & Wakefield és a JLL szakértői.
A home office-t túlzásba is lehet vinni
A járvány hatására jelentős átalakulások mentek végbe a piacon, de ezek a változások még nem értek véget – értenek egyet a megkérdezett szakértők, akik szerint home office ide vagy oda, irodára a jövőben is szükség lesz. A JLL bérbeadási vezetője, dr. Würsching Péter, és Major Krisztina, az irodabérbeadási divízió vezetője szerint már csak azért is, mert ösztönzik az együttműködést, a produktivitást és a csapatépítést. Szántó Tamara, a Cushman & Wakefield partnere, budapesti irodabérbeadási és bérlőképviseleti vezetője kiemelte, hogy még fontosabbá válik az olyan, eddigieknél is hatékonyabb irodaalaprajz, ami képes biztosítani az elvárt rugalmasságot.
Ami a home office-t illeti, a bérlők nem egységesek abban a tekintetben, hogy mekkora arányú otthoni és irodai munkavégzést tartanak kívánatosnak és működőképesnek. Vannak olyan cégek, ahol változatlanul bejárnak az irodába a kollégák, és vannak olyanok is, ahol kitart a távmunka, máshol pedig az tartják jó megoldásnak, hogy a csoportokra osztott munkavállalók heti vagy 2-3 napos rotációban járnak be az irodába. A Cushman & Wakefield megállapításai szerint:
Az otthoni munkavégzés egészséges aránya heti 2-2,5 nap: ez a maximum, aminél még fenntartható a munkavállalói elkötelezettség a cég irányába.
Mindez természetesen hatással van a bérelt területek méretére és a flexibilitási igényekre is. Vannak olyan cégek, ahol a munkatársak jó részét permanensen home office-ba helyezték és a jócskán csökkentett területen főleg közösségi tereket alakítanak ki majd a jövőben – számolt be a Colliers International tapasztalatairól Ecsődi Miklós, az Occupier Services üzletág igazgatója, és Kovács Melinda, az irodabérbeadási üzletág bérbeadó-képviseleti igazgatója. Az ügyfelek növekvő rugalmasság iránti igénye kapcsán a JLL kutatása azt prognosztizálja, hogy 2030-ra a teljes irodaterület 30%-át flexibilisen használják majd fel.
Irodára szükség lesz
A szakértők egybehangzó véleménye szerint az elmúlt évtized legkeresettebb irodai alpiaca egyértelműen a Váci úti folyosó volt és még mindig e terület részesedése az egyik legnagyobb a lezárt irodapiaci tranzakciókban, ám az elmúlt 1-2 évben egyre nagyobb szerep jut a Dél-Budai alpiacnak, illetve a Pest Központ alpiac is mind népszerűbbnek számít. Dr. Würsching Péter és Major Krisztina úgy látják, hogy változhat a vállalatok lokációs stratégiája:
Egyre több cég végez arra vonatkozó felméréseket, hogy hatékonyabb lenne-e a jövőben multilokációban működni, azaz több kisebb irodát nyitni a város különböző pontjain.
Az elemzők arra számítanak, hogy a piac egy ún. „hubs & clubs” modell felé tarthat, amely az irodai lokációkat közelebb viszi az emberek lakóhelyéhez. Ezzel a dolgozók a rövidebb ingázás miatt akár napi 1-2 óra szabadidőhöz juthatnak, így az irodaválasztás szabadsága végső soron támogatja a dolgozók megtartását.
Mit éltek át a bérlők?
A jelenlegi egyedi válsághelyzetre láthatóan különbözően reagálnak szektorok. A tőkeerős cégek, az IT és telekommunikációs szektor, valamint a gyógyszeripar válságállóbbnak bizonyult. Ezt jól jelzi, hogy az első kilenc hónap alatt regisztrált legnagyobb bérleti tranzakciók mögött IKT (információs és kommunikációs technológiákat szolgáltató) cégek álltak, és az összesített keresleti volumen 36%-a ilyen bérlőktől jött, míg az ipari és energetikai szektornak a tavalyi 35%-os keresleti részesedése idén eddig 12%-ra apadt – mutat rá Kovács Anikó, irodabérbeadási igazgató, CBRE.
A teljes cikk a portfolio.hu-n olvasható.