Hírek
Portfolio.hu: Milyen városokban lakunk majd a jövőben? – Így látja a hazai ingatlanfejlesztő főépítésze
Okospláza, multimodális csomópontok, sétálható városrészek – kifejezések, amelyek 30 éve még nem szerepeltek az építészeti szókincsben, napjainkban, a jövő generációjának tervezett épületek megalkotásakor és a várostervezéskor azonban már egészen más szempontok fontosak, mint egykor. A városközpontok múltjáról és jövőjéről Radványi Gábor, a Futureal-csoport főépítésze beszélt.
Mennyit változott az építészet 30 év alatt?
Magyarországon a mai és a 30 évvel ezelőtti építészeti alkotások között jelentős különbségeket láthatunk – nemcsak az épületek külseje, hanem a szempontok és elvárások is teljesen mások voltak egy 1990-ben épülő épülettel szemben, mint ma.
Három évtizede, a rendszerváltás során kialakult társadalmi helyzet nemcsak az emberek életére, de a hazai építészetre is jelentős hatással volt. Ebben az időszakban, a jó példák mellett, számos olyan, nem ideálisan kialakított épület is megvalósult a céljuknak nem megfelelő helyszínen, amik egy letisztult, átgondolt helyzetben nem állták volna meg a helyüket. Mára ez teljesen megváltozott, egy új fejlesztés létrehozásakor alapvető szempont, hogy az adott létesítmény miként illeszkedik a város és lakói életébe.
A következő három évtized egyértelműen a klímaváltozás hatásainak csökkentéséről szól majd nemcsak az egyén, de az építészet szintjén is.
A szakma legfontosabb alapköve a fenntarthatóság lesz, hiszen az előttünk álló években még inkább a bőrünkön fogjuk érezni a környezetváltozással kapcsolatban a felelősségünk súlyát – mondta el a szakértő.
Sétálható város
Az elmúlt időszakban a nagyvárosokban, így Budapesten is fontos tendencia a „walkable city” (sétálható város) eszményének újraéledése. A koncepció lényege, hogy a település visszavált emberi léptékre, sétatávolságba hozva a mindennapi élethez szükséges városi szolgáltatásokat. Ez a típusú decentralizáció életre hívja a városon belüli alközpontokat, ahol egy szűkebb közönség igényeit szolgálják ki: az elmúlt években például a Bartók Béla út vagy a Lövőház utca is így alakult át Budapesten. Ahogy a város változik, úgy változnak például a turisták és a fiatalok számára is népszerű helyszínek: a Ráday utca, a Liszt Ferenc tér, a Gozsdu-udvar és a Duna-part is egy-egy történet egyes állomásait jelentik. Ahogy a népszerű szórakozóhelyek által alakul egy metropolisz, épp úgy formája a várost és a környéken élők életét egy-egy városközpont és a hozzá tartozó bevásárló- és szórakoztatóközpont létrejötte. Jó példa erre a Corvin Sétány és a hozzá szervesen tartozó Corvin Plaza, vagy a jelenleg Őrmező és Kelenföld határán épülő Etele Plaza.
„Ha az emberek városi viselkedését vizsgáljuk, akkor egyértelmű, hogy a közlekedés mindennek az alapja. A szolgáltató szektornak meg kell küzdenie a vásárlókért, ezért ma már ott kell kellemes élményt nyújtó tereket létrehoznunk, ahol a járókelők egyébként is megfordulnak:
az amerikai külterületi bevásárlóközpontok öncélúságára ma már nincs igény.
Nem véletlen, hogy a sikeres budapesti plázák metróhoz kapcsolódva, komoly közlekedési csomópontokban jelentek meg – emelte ki Radványi Gábor.
A teljes cikk a portfolio.hu oldalon olvasható.